FA MIKLÓS: IDŐ

Időt kaptunk, hogy megismerjük magunk,
Hogy megismerjük egymást
És kapjunk egy kis rálátást,
Hogy kivel élünk kívül, belül.

Bizonytalanság.
Bizonytalan a világ,
Bizonytalan a lélek,
Bizonytalan a szomszéd,
Bizonytalan az élet.

És?
És rájövünk, hogy semmit sem tudunk,
Még csak nem is sejtünk semmit.
Egy úton most elindulunk,
Újrakezdhetnénk, de ez nem érdekel senkit.

Nem.
Nem fogok itt elsüllyedni,
Viharos hullámok martalékává lenni,
Örvénylő habok nem ejtenek rabul,
Kiúszom a partra és elhintem a hamut.

Hamu.
Hamvat hintek,
A jövő porát.
Hagyom, hadd nyíljon benne élet.
Megnyugszom, s ha itt az idő,
Újra feleszmélek