FA MIKLÓS:
VÁLTOZÁS

A levelek rég lehullottak
S ha kinyitom szemem csak szürkeség fogad.
Aztán idővel megint fény, s világosság lész
Mely azt sugallja: eltűnt a vész.
Egy körforgás ez, egy ördögi kör,
Mely hol ringat, hol elgyötör,
Hogy eztuán mi lesz? Nem tudom...
Hogy félek e? Igen, de nem mutatom.
Nem tudom mi lesz, de teszek azért, hogy jó legyen,
Holott ha minden jól megy, nyolc hónap múlva Itt csak hűlt helyem
Találod, s nem érted: hova lett?
Talán öt év múlva meglátod...
Tán vissza jövök, s újra nekilátok,
Egy jobb jövőért kiállok,
hogy nekem, nekünk, nekik
A mai állás szerint a jövőben nem csak boldogság rejlik,
De még nem késő!
Hogy ezután mi lesz? Nem tudom…
Hogy félek e? Igen, de nem mutatom.
Nem mutatom, mert tudom, hog félni felesleges,
Hisz ennél, bármit teszünk, úgyis csak jobb lesz
És érzem, mi megcsináljuk, ránk szép jövő vár,
Változás jön… Érzitek már?