ÚJHÁZY NAGY DÁNIEL:
KEZEK

Minden pokollá megy, megyek én is
Önként, szarvadra húztam magam
Elporzik belőlem a maradék
Kegyetlen, magamé maradnék
Drótgyémánt agyam, megint cserben hagytál
Őszirózsás kezek, októberben fojts meg
Azok, ezek, leánynevek, csak elveszik az eszed
Ha nem szeretsz, jól teszed
Ha nem szeretsz, igazad van
Világom szép, világom világtalan
Vörösebb vagyok, mint az ördög
Minden múlik, minden pörög
Folyton úton, úton, majd útvesztve mégis úttalan
Világom szép, világom világtalan