SCHLEIERHAFT ESZTER: KÖSD EL A LOVAKAT

Éjszaka kösd el a lovakat!
Erdőszélről, sátrak mellől,
Kösd el a lovakat!

Csak azt szerethetem, akit tudok,
S nem azt, kit én akarok.
Kösd el a lovakat!

Estére kelve nincsen nyugtom
Se ülhetem, se állhatom, se járhatom.
Kösd el a lovakat!

Alszik már a vén világ egészen,
Csak én vagyok magam a szélben.
Kösd el a lovakat!

Dúdolom a sötétben, mit látok;
Őr vagyok a csönd fölött.
Kösd el a lovakat!

Maskarámat föltapasztom,
Úgy vágtatok a színpadon.
Kösd el a lovakat!

Én várok, míg megérkezel,
Lóháton visszük a fényt tova.
Vidd vissza a lovakat;
Inkább ne menjünk sehova.